MÉRNÖKBŐL LIFE COACH
Olyan családban nőttem fel, ahol alapvető szempont volt a folyamatos tanulás. A természet iránti érdeklődésem és az, hogy vidéki kisvárosban éltem, egyértelművé tette hogy agrármérnök legyek.
Már évek óta dolgoztam első munkahelyemen, amikor kiderült, hogy a családom egyik őse alapította azt a kutatóintézetet ahol munkát kaptam, s hozta be ezzel talán az én szívembe is tudat alatt az állatok és növények iránti örök vonzalmat.
Mindemellett kiskoromtól kezdve imádtam a nyomozós, detektív történeteket, filmeket, azokat amelyekben valamilyen rejtélyt kell megoldani, felderíteni. Ekkortájt, nagyjából 8 évesen kezdtem verseket és meséket írni, és mindkettő szerelem máig aktívan az életem része.
Volt idő, amikor azt hittem, a harmónia egy végállapot. Valami, amit majd elérünk, ha elég bátrak, elég következetesek, elég „jók” vagyunk. Ma már tudom: a harmónia nem cél, hanem kapcsolat. Kapcsolat önmagammal, a döntéseimmel, azzal, ahogyan újra és újra nekifutok az életemnek.
Az én történetem nem egy nagy fordulattal kezdődik, hanem sok apró felismeréssel. Azokkal a pillanatokkal, amikor éreztem, hogy valami nem illeszkedik többé. Amikor már nem akartam tovább élni egy régi térkép szerint, csak azért, mert egyszer bevált – vagy mert mások szerint annak kellene beválnia. Innen indult az újratervezésem, valahogy így kezdtem a későbbi újratervezéseket.
Ez számomra sohasem radikális szakítás volt, hanem inkább őszinte kérdések sora: Ki vagyok most? Mire van valódi szükségem? Mi az, amit már nem cipelek tovább? És mi az, amit végre merek felvállalni?
Így kapcsolódik hozzám, és az oldalamhoz az LMBTQ-téma is, illetve a viselkedési, táplálkozási kisebbségekben (vegetáriánus-szelektív táplálkozók, digitális nomád életformát választók, kapcsolati normáktól eltérők) élők dilemmái, kérdései.
Nem, mint személyes címke vagy önvallomás, hanem inkább, mint közös kapcsolódási pont azokkal az élményekkel, amikor az ember nem mindig tudja, meri vagy biztonságosnak érzi felvállalni önmagát, de nagy a nyomás az "igazodásra".
A kreativitás egy másik szívügyem, de itt számomra nem műfaj, nem csak, mint alkotói energia, hanem mint életerő jelenik meg. Az a képesség, hogy új nyelvet találjunk arra, ami bennünk van. Hogy ne csak túléljük az életet, a helyzeteket, hanem alakítsuk.
Ez a weboldal ezért született.
Nem kész válaszokkal, hanem megtartó térként. Olyan helynek szánom, ahol az újratervezés nem kudarc, hanem lehetőség; ahol az önazonosság nem magyarázkodás, hanem alap; ahol a bátorság és a kreativitás nem különleges adottság, hanem tanulható, élhető minőség.
A harmónia, amit élek – és amit képviselek – nem tökéletesség.
Inkább összhang: a múltammal, a jelen kérdéseivel, azzal az iránnyal, amerre tartok, ahogy most vagyok, tökéletlenül. Ha itt vagy, valószínűleg te is keresel valamit. Talán nem új életet, csak egy igazabbat.
Ebben kísérlek.
A harmónia, amit élek – és amit képviselek – nem tökéletesség.
Inkább összhang: a múltammal, a jelen kérdéseivel, azzal az iránnyal, amerre tartok, ahogy most vagyok, tökéletlenül!
.
Szerintem minden ötlet ad, gazdagít, még akkor is, ha azonnal nem látom egyértelműen mire lesz jó.
Ezért mindig felírom az ötleteimet.
Beszélgetéseink során igyekszem hitelesen átadni mindazt amit már tudok, segítve téged abban, hogy a célodhoz vezető utat le tud rövidíteni, hiszen az egyetlen dolog amit nem lehet visszakapni, az a belefektetett idő.
Jobban megismerni önmagad nemcsak abban segít, hogy szeretettel vállald azt, aki vagy, de kapaszkodót is ad hogy kevésbé tarts attól, mások mit mondanak egy gondolatodra, egy lépésedre.
Tedd meg mindazt a jót, amit képes vagy,
Minden eszközzel, amivel képes vagy,
Minden módon, amin képes vagy,
Mindenhol, ahol képes vagy,
Minden alkalommal, amikor képes vagy,
Minden emberrel, akivel képes vagy,
Egészen addig, amíg képes vagy.
John Wesley